20171596_DZAA17001HUN

A 2 0 1 6 - O S É V E S J E L E N T É S Ö S S Z E F O G L A L Á S A

Az EBH felel EU-szerte a

felügyeleti kollégi-

umok

hatékony, eredményes és következetes

működéséhez

való hozzájárulásért, annak

elősegítéséért és nyomon követéséért. A kol-

légiumok 2016. évi akcióterve figyelembe vet-

te a felügyeleti kollégiumok 2015. évi nyomon

követésének megállapításait, a szabályozási

fejleményeken alapuló releváns követelmé-

nyeket beépítette, és az EBH által végzett koc-

kázatelemzést is hasznosította. A felügyeleti

kollégiumok 2016. évi működéséről szóló nyil-

vános jelentésében az EBH arra a következte-

tésre jutott, hogy általánosságban véve 2016

folyamán a felügyeleti kollégiumokban az el-

köteleződés mértéke – különös tekintettel az

egyeztetések minőségére és mélységére – to-

vább javult.

felügyeleti felülvizsgálati

és értékelési fo-

lyamat módszertanainak kidolgozását illetően

az EBH 2016-ban az alábbi feladatokat végez-

te el:

maximálisan felosztható összegre (MDA)

vonatkozó EBH-vélemény 2015. decemberi

közzététele a 2016-ban végzett felügyeleti

felülvizsgálati folyamat szempontjából a fel-

ügyeletek, a bankok és a piaci szereplők

részére egyértelműséget biztosított. A vé-

lemény célja az volt, hogy egyértelműsítse

a CRD 141. cikkének rendelkezéseit, ame-

lyek a kombinált pufferkövetelmény meg-

sértése esetére korlátozzák a nyereség év-

közi és év végi felosztását.

Az EBH 2016 júliusában az uniós szintű

stresszteszttel összefüggésben bevezette

2. pillér szerinti tőkére vonatkozó útmu-

tatás (P2G)

fogalmát, és kifejtette, hogy a ki-

egészítő „tőkére vonatkozó útmutatás” ho-

gyan használható eszközként a stresszteszt

mennyiségi eredményeinek kezelésében.

Az EBH novemberben a felügyeleti felül-

vizsgálati és értékelési folyamat (SREP)

céljából

a tőkemegfelelés belső értékelési

folyamata (ICAAP) és a likviditás megfe-

lelőségének belső értékelési folyamata

(ILAAP)

keretében az illetékes hatóságok

által gyűjtött információkról

egy sor irány-

mutatást tett közzé. Ezek az iránymutatá-

sok elősegítették a bankok által kidolgozott

belső kockázatértékelési modellek követke-

zetes felügyeleti értékelését, az ICAAP és az

ILAAP tőke- és likviditási becslések megbíz-

hatóságát és azoknak az intézmények tőke-

és likviditásmegfelelésének értékelésében

való alkalmazását, valamint a kiegészítő

szavatolótőkére és a likviditásra vonatkozó

követelmények meghatározását.

A bankszektorban és az egyes intézmé-

nyekben az

információs és kommunikációs

technológiai (IKT) kockázat

növekvő jelen-

tősége és fokozódó összetettsége következ-

tében az EBH az IKT-kockázat értékelését

szolgáló közös eljárások és módszertanok

népszerűsítése érdekében az illetékes ha-

tóságok részére saját kezdeményezésű

iránymutatás-tervezeteket dolgozott ki.

A konzultációs anyag 2016 októberében je-

lent meg.

banki könyv kamatlábkockázata (IRRBB)

a hitelintézetek szempontjából olyan jelen-

tős pénzügyi kockázat, amelyet hagyomá-

nyosan a felügyeleti felülvizsgálati folyamat

keretében vettek figyelembe. Az IRRBB ke-

zelésével kapcsolatos elvárások közlése ér-

dekében 2015-ben az EBH az IRRBB keze-

lésére vonatkozó iránymutatást tett közzé,

amelyet 2016 áprilisában frissített.

Az EBH személyzete 2016-ban – különösen

a csoportszintű helyreállítási terveken belül

az egyes szervezetek fedezettségének szem-

pontját illetően – a csoportszintű helyreállí-

tási tervek értékeléséhez való hozzájárulás,

valamint a felügyeleti kollégiumok kereté-

ben a helyreállítás tervezésével kapcsolatos

egyeztetések elősegítése révén folytatta a fel-

ügyeleti kollégiumok keretében folytatott

hely-

reállítás-tervezési tevékenységek

támogatá-

sát. Júliusban a vállalatirányítási rendszerre

és a helyreállítási mutatókra vonatkozó össze-

hasonlító jelentést tett közzé a nagy európai

határon átnyúló bankcsoportok 26 tervének

elemzése alapján.