6 / 24
E U R Ó P A I B A N K H A T Ó S Á G
4
Az EBH a belső minősítésen alapuló módszer
(IRB) előző évben megkezdett széles körű
felülvizsgálatának részeként folytatta a
tőke-
követelmények összehasonlíthatóságának
fokozására irányuló munkáját. A belső model-
lek alkalmazása a tőkekövetelmények mérése
során a kockázatérzékenység javítása szem-
pontjából fontos elem. Februárban az EBH
a
belső modellek szabályozási felülvizsgála-
tának
végrehajtására vonatkozóan ütemtervet
adott ki, amely az alábbi prioritások szerint
négy szakaszból áll: értékelési módszertan;
nemteljesítés
meghatározása;
kockáza-
ti paraméterek; és hitelkockázat-mérséklés
(CRM). Az utolsó szakasz 2017 végén ér majd
véget, és az intézmények modelljeiben és eljá-
rásaiban a változtatásokat legkésőbb 2020-ig
végre kell hajtani az EBH különvéleményében
foglaltak szerint.
Az EBH a hitelkockázatra és a piaci kockázat-
ra vonatkozó éves felügyeleti összehasonlító
értékelési gyakorlatok fejlesztése révén to-
vábbra is folytatta a kockázati paraméterekkel
és a
kockázattal súlyozott eszközök (RWA-k)
uniós bankszektorbeli következetességével
kapcsolatos munkáját. A 2016. évi gyakorlat
a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitel-
kockázatára, az egyéb vállalati és lakáscélú
jelzáloghitelre (az ún. magas nemfizetési koc-
kázatú hitelállományra) és a piaci kockázati
portfóliókra vonatkozott. Az EBH 2017 elején
két jelentést tett közzé.
2016 novemberében az EBH közzétette a sza-
bályozástechnikai standardokra (RTS) vonat-
kozó végső tervezetét, amelyben rögzíti azokat
a feltételeket, amelyek esetén az illetékes ha-
tóságok (CA-k) értékelik a
piaci kockázati belső
modellekben
szereplő pozíciók jelentőségét,
valamint azt a módszertant, amelyet az illetékes
hatóságoknak akkor kell alkalmazniuk, amikor
értékelik a piaci kockázat meghatározása céljá-
ból belső modell megközelítés (IMA) alkalma-
zására vonatkozó követelményeknek az adott
intézmény általi betartását. A piaci infrastruk-
túra tekintetében a három európai felügyeleti
hatóság (ESA-k) 2016 márciusában közzétet-
te a nem központilag elszámolt tőzsdén kívüli
(OTC) származtatott ügyletek vonatkozásában
keretet biztosító, az Európai Bizottság által
2016 októberében elfogadott, az európai piaci
infrastruktúra szabályozásáról szóló rendeletet
(EMIR) összefoglaló szabályozástechnikai stan-
dardok (RTS) végső tervezetét.
2015 decemberében a pénzügyi stabilitás meg-
őrzésének, a befektetők védelmének és a nem-
teljesítések szabályos kezelése biztosításának
célkitűzéseit figyelembe véve az EBH a
befek-
tetési vállalkozásokra
vonatkozó új, kockázat
érzékenyebb prudenciális keretek kidolgo
zására tett ajánlást. 2016 júniusában az EBH
az Európai Bizottságnak a befektetési vállal-
kozásokra vonatkozó új prudenciális rendszer
kidolgozásával kapcsolatos technikai tanács
adására irányuló felhívására válaszul egyezte-
tést indított. A vitaanyagban bemutatott meg-
közelítés célja a nem rendszerszintű és nem
banki befektetési vállalkozásokat érintő koc-
kázatok jobb megragadása és indokolt mérték-
ben egyszerű, arányos és az ügyfelek, valamint
a piacok számára a befektetési vállalkozások
jelentette kockázatok szempontjából releván-
sabb, egységes harmonizált követelményrend-
szerre vonatkozó ajánlást tartalmazott.
Az EU-n belül hozzávetőlegesen 50 banktól
származó eredményeket összesítő, a
9. nem-
zetközi pénzügyi beszámolási standardok
(IFRS)
EBH általi első hatásvizsgálatát köve-
tően az EBH 2016 novemberében minőségre
és mennyiségre vonatkozó észrevételeket tar-
talmazó jelentést tett közzé. E jelentés volt az
első olyan uniós kezdeményezés, amelyet az
intézmények 9. IFRS-szel kapcsolatos intéz-
kedéseiről való pontosabb kép alkotása érde-
kében indítottak útjára. A jelentés kiemelte,
hogy 2015 decemberében a bankok még min-
dig az előkészület korai fázisában voltak. 2016.
november végén a bankok hasonló mintájára
vonatkozóan egy második hatásvizsgálat vette
kezdetét.
Az eredeti javaslatokról folytatott nyilvános
konzultációt követően az EBH 2016 novem-
berében kiadta a hitelintézeteket felügyelő
illetékes hatóságok
és a hitelintézetek jog-
szabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jog-
szabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók
közötti kommunikációról
szóló végső