7 / 24
A 2 0 1 6 - O S É V E S J E L E N T É S Ö S S Z E F O G L A L Á S A
5
iránymutatásokat. Az iránymutatások 2017.
március 31-től hatályosak. Az illetékes ható-
ságok és a könyvvizsgálók közötti hatékony
kommunikációnak a hitelintézetek felügyeleti
feladatának megkönnyítése révén hozzá kell
járulnia a pénzügyi stabilitás támogatásához,
valamint a bankrendszer biztonságosságához
és megbízhatóságához.
Az EBH továbbra is hozzájárult a tőkepiaci
unió eredményes megvalósításához azál-
tal, hogy 2016 októberében kiadta az
érték
papírosítási ügyletek
burkolt támogatásáról
szóló végleges iránymutatást, valamint 2016
decemberében az EU-ban a
fedezett kötvény
rendszer összehangolásának módjára vonat-
kozó ajánlásokat tartalmazó jelentést tett köz-
zé. Ezen iránymutatások célja annak egyértel-
művé tétele, hogy mi minősül szokásos piaci
feltételnek, valamint annak megjelölése, ha
valamely ügylet az értékpapírosítás támogatá-
sa szempontjából nem strukturált.
Az EBH támogatta a Bizottságot a
tőke-
követelményekre
vonatkozó szabályok és
a szanálási keretrendszer módosítására irá-
nyuló, 2016. november 23-án kiadott jogal-
kotási javaslat elkészítésében. A legfrissebb
javaslatok célja a kereskedési könyv alapvető
felülvizsgálatából (FRTB) vagy a teljes vesz-
teségelnyelő képesség (TLAC) uniós jogban
rögzített követelményéből eredő reformokhoz
hasonló legutóbbi nemzetközi szabályozási
reformok végrehajtása. Közelebbről a javaslat
a piaci kockázatra, a partner-hitelkockázat-
ra (CCR), az LR-re, az NSFR-re és a bankok
szanálásáról és helyreállításáról szóló irányelv
(BRRD) elemeire vonatkozik.
Szanálási szabályzat kidolgozása és
a csődbe jutott pénzügyi intézmények
szanálásával kapcsolatos közös
megközelítések elősegítése
A 2015-ös viszonylag lassú indulást követően –
amikor is
szanálási kollégiumokat
csak cse-
kély számban működtettek – a tevékenység
2016-ban felgyorsult. Az év során az EBH al-
kalmazottai 25 nagy uniós bankcsoport szaná-
lási kollégiumában vettek részt. A globálisan
rendszerszinten jelentős intézmények ese-
tében az EBH alkalmazottai az intézmények
számára tartott találkozókon is részt vettek.
Az év során az EBH figyelmének középpont-
jában a kollégiumok hatékony, eredményes és
következetes működése állt.
Az EBH által 2016-ban kidolgozott szabályozási
termékek a szanálási kérdések széles körét fe-
dik le. Az EBH a
szavatolótőkére és a leírható,
illetve átalakítható kötelezettségekre vonatko-
zó minimumkövetelmények
(MREL)
területén
jelentős mennyiségű munkát végzett. Az MREL
kidolgozására és megvalósítására vonatkozó
jelentéseken felül az EBH nyilvános konzultációt
indított azokról a végrehajtás-technikai standar-
dokról (ITS), amelyek arra vonatkoznak, hogy
a szanálási hatóságoknak az MREL-határoza-
tokról az EBH részére hogyan kell beszámolniuk.
Az EBH emellett a BRRD alkalmazásában
gyűjtött bizalmas információ közzétételére
vonatkozó felügyeleti és szanálási gyakorla-
tok egymáshoz közelítésének elősegítését
célzó, titoktartásra vonatkozó iránymutatást
adott ki. Az EBH ezenfelül az egyszerűsített
kötelezettségek alkalmazási módszertanát és
kritériumait illetően a felügyeleti és szanálási
gyakorlatok harmonizálása céljából az
egy-
szerűsített kötelezettségek
szabályozástech-
nikai standardokban történő alkalmazásáról
szóló iránymutatásainak felülvizsgálatát és
átdolgozását kezdeményezte.
Az új, betétbiztosítási rendszerekről szóló irány-
elv (DGSD) 2015 júliusában történt hatálybalépé-
sét követően az EBH továbbra is segített a
betét-
biztosítási rendszerek
ellenálló képességének
megerősítését és a betétesek – többek között
határon átnyúló bankcsődök esetén – megté-
rítéshez való hozzáférésének javítását szolgáló
szabályok kidolgozásában. 2016-ban az EBH
közzétette a saját kezdeményezésén alapuló,
a betétbiztosítási rendszerek közötti együttmű-
ködési megállapodásokról szóló iránymutatá-
sokat, valamint a betétbiztosítási rendszerek
stressztesztjeiről szóló iránymutatásokat.
2016 októberében az EBH a nemzeti
szaná-
lásfinanszírozási rendszerek
célszintjével
kapcsolatos referenciapontra vonatkozó jelen-
tést tett közzé. A jelentésben azt az ajánlást
fogalmazta meg, hogy az összes kötelezettsé-
gen alapuló intézkedések, közelebbről pedig
az „összes kötelezettség, kivéve a biztosított
betétekkel csökkentett szavatolótőkét” mi-
nősüljön a legmegfelelőbb alapnak a szaná-
lásfinanszírozási rendszerek célszintjének
meghatározásához (a biztosított betétek je-
lenlegi hivatkozási alapja helyett).